Címlap » Események » VII. Hungaroring FPV Kupa - 2019.05.01.

VII. Hungaroring FPV Kupa - 2019.05.01.

2019.05.01.
Hungaroring

Közzétesszük ezt a remek beszámolót a KTS oldaláról :)

A munka ünnepén…….. ami egyébként nem is a munka ünnepe, mert ugyan kinek jutna eszébe a munkát ünnepelni? Igazából a munkások ünnepe. 
Vagy legyünk hagyományőrzők, és ünnepeljük a májusfa állítást? “A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.” Csak mert ebből tegnap vita volt, hogy a fiúk kötik a szalagot a fára, vagy a lányok, leszedni vagy feltenni kell, és utána a fiú és a lány, csinálnak-e valamit, ha a szalag szépen felkerül, vagy éppen lekerül… de ez bonyolult.
Van egy harmadik lehetőség is, ami sokkal egyszerűbb, építsünk egy pályát, és rendezzünk rajta, de méginkább felette: drónversenyt! Méghozzá a hazai bajnokság harmadik fordulóját, amelyen Magyarország legjobb drónpilótái mutatják meg tudásukat. Nyilván ez történt, és ez így is van jól.

Nem szeretnék minden beszámolót a szélről szóló említésekkel kezdeni, úgyhogy nagy szerencse ez a májusfa, meg a munkások ünnepe történet, viszont mégis: igenis a hivatalos DRH versenyek hozzátartozója a viharos erejű szél, ami ezen a napon huszonöt versenyzőt hordott össze, bár később belőlük egyet elfújt, akadozó irányítás miatt. 
A többiek viszont végig állták a sarat, illetve a szelet és a napot. Igazán nem lehet okunk panaszra. És nem csak időjárás kedvezett nekünk, a rendezők és a versenyzők is odatették magukat, így egy nagyon szórakoztató napot zártunk… de a zárásig azért történt pár dolog.

A pályatervezés - bár sokan Oktit emlegették - ezen a versenyen Kristóf dolga volt. Az előző versenyhez képest egy hangyányit kevésbé technikás, jóval dinamikusabb, könnyebben tanulható pálya született, ami volt akinek feküdt, volt akinek meg a gépe feküdt emiatt, mert ugye a dinamikusabb pálya velejárója, hogy a versenyző átadja magát a sebességélménynek, és elfelejti, hogy a kanyar után is van élet, azaz akadály, vagy fa, vagy éppen a Hungaroring aszfaltja. Mert bizony többen késztetést éreztek, és gépüket megtisztelték azzal, hogy hozzáverték ahhoz aszfalthoz, ahol nevezetes napokon méregdrága autók koptatják a gumijaikat.

A csoportbeosztásoknak köszönhetően a rendezvény végig izgalmas, az első 6-7 helyezett sorrendje az utolsó futamig nyitott maradt. A délelőtti gyakorláson a pilóták nagyon fegyelmezetten “játszották” a szerepüket, mindenki időben a helyén volt, akár a versenyzői, akár a versenybírói szerep betöltéséről kellett gondoskodniuk. Sajnos délutánra, a versenyre ez valamiért -valószínűleg a stressz és a fáradtság miatt- ez kicsit felborult, de a fejlődés ezen a téren is megkérdőjelezhetetlen. 
Mondhatjuk, hogy mindenki hozta a formáját, ugyanakkor a technika néhányukat cserben hagyta. Vajcsinak az irányítással voltak gondjai, Felnor egy ideig videoproblémákkal küzdött, Tomax kamerája gyakorlatilag minden kisebb crash után sötét képet mutatott, Ike gépe pedig nemes egyszerűséggel kiégett, mint a szebb napokat látott Notre Dame. 
Emellett hullottak a motorok harangjai, törtek a vázak, és a légcsavarok is szép számmal. 
Persze ez egy ilyen sport, ezekre a dolgokra mindig fel kell készülni, lehetőség szerint legalább 2 ugyanolyan géppel…

Magát a versenyt ebéd után, (ezúton is köszönet a Három Grácia Catering Szolgálatnak, akik vállalva a stresszt, hamburgerekkel látták el az éhező tömeget) majdnem pontosan 14 órakor sikerült elkezdeni. Ahogy már írtam is, szinte mindenki hozta a formáját és ez félelmetesen izgalmas versenyt eredményezett. Az “éllovasok” közül Felnor volt, aki kicsit alulmúlta saját magát, látszik rajta, hogy kevesebbet gyakorol, illetve valamiért mintha zavart lett volna. Daemon néha mintha visszakapta volna régi énjét, egy kicsit feszültebb volt a szokottnál, de még így is felfért a dobogóra. Zsoltee az utolsó heat-ben elizgulta a repülését, ami egyébként látszott is rajta a futamok előtt, már nem volt nevetgélés, inkább félrehúzodott és próbált koncentrálni, ettől függetlenül szépet domborított, de az idő múlását nem lehet megállítani, egy-egy hiba súlyos másodperceket jelent, ami az élbolyban rengeteget számít.

Nem hibázott sokat viszont Lewi és Oszi sem. Lewi versenyzése kifejezetten érettnek mondható volt, de Oszi is megfogadta az előző verseny után kapott tanácsokat, és próbálta visszafogni magát, ami néha sikerült neki, néha nem. Az utolsó körében kifejezetten érezhető volt, hogy belassított, gondolkodott, előtte viszont padlógázt nyomott, és csak hajszálon múlott, hogy a 45 fokos kapu utáni akadályt be tudta venni. De bárhogyis, május 1-én, a bajnokság idei harmadik fordulójában Oszi állt a dobogó legfelső fokán, és azt kell mondjam, hogy megrédemelten, ahogy Lewi is megérdemelte a második helyet, és Daemon is a harmadikat. A három versenyző tudása, és összességében a teljesítményük hajszállal tér el egymástól, és ezek a hajszálak most ezt a sorrendet eredményezték. 
A dobogóra állás történelminek nevezhető, ugyanis Felnor leszorult róla, és utoljára ilyen olyan régen történt (igen, tudom, Sajóörösön) amire már szinte nem is emlékezünk.

Sokak versenyzését lehetne még megemlíteni, mindenkinek voltak érdekes és izgalmas pillanatai, de minden versenyzőn nem tudunk végigmenni, viszont egy dolgot még azért kiemelnék, ez pedig Okti versenyzése. 
Egy beszélgetésünk alkalmával azt mondta, hogy nem szeretne olyan gyorsan menni, mint az élboly, mert az már stresszes. Ehhez képest volt egy 20 másodperces köre, ami szédületes, és amitől vérszemet kapott, ezt követően pedig rendre azt az időt akarta repülni, és pont egy olyan ember, aki iszonyatosan hideg fejjel képes gondolkodni, vesztette el a fejét időnként, és túltolta. Ha visszavesz körönként 2 másodpercet a saját magával szembeni elvárásból, akkor tegnap végezhetett volna az 5-7 helyek környékén. Nem tette. 
Úgy érzem, mivel barátok vagyunk, róla nyugodtan írhatok bármit, nem leszek megvádolva kötekedéssel, vagy rosszindulattal. Egyszerűen ezen a pályán a 20 másodperc nem az ő ideje. Még!
És mivel DhD kolléga tegnap mondott nagy és egyértelmű igazságokat, most én is egy ilyennel szeretném zárni a tegnapi nap tanulságait, ami minden versenyzőre vonatkozik:
Az a tudás a tied, amit adott pillanatban biztonsággal hozni tudsz. Nem mondhatod magadról, hogy márpedig te gyorsabb vagy, ha nem érsz célba, vagy ha hibázol.
Adott pillanatban, az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztani azt a maximális sebességet, amelyet még biztosan tudsz hozni. Ha hibázol, nem jól választottad meg. A körülményekbe pedig minden beleszámít. A szél, a nap, az aktuális felkészültséged, a lelkiállapotod, ha reggel csípett a vizeleted, ha izgulsz…. minden!

Aki a tegnapi verseny eredményeire, a legjobb körökre, vagy a bajnokság akutális állására kíváncsi, látogasson el a racetimer.hu oldalra. 
Találkozunk május 25-én, Velencén!

A fotók a DRH társalgóból származnak


 

Előzmény:

Bővebb információ: https://racetimer.hu/en/events/entry/ece53fb5afe9869d8c8e532f0e44f4c0

Youtube videók: 

Küldetésünk

A DOE küldetése

A biztonságos pilóta nélküli repüléshez szükséges műszaki-technikai, vezetési-irányítási és repülésbiztonsági tudásbázis rendszerezése és tagjai közötti megosztása; a normatív és etikai szabályrendszerek megteremtése, illetve azok kialakításában való közreműködés; az ágazat szereplői közötti egyeztetés, koordináció; a jogalkotókkal és hatóságokkal történő együttműködés.

 
 

Facebook