Címlap » Lelőheted a drónt, ha a házad fölé repül?

Lelőheted a drónt, ha a házad fölé repül?

Aki lelő egy drónt, az azt kockáztatja, hogy büntetőeljárás indul ellene
- a Btk. 225. § szerinti lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, alapesetben, ha nincs a fegyver- és lőszertartásra engedélye.
- Btk. 165. § szerinti Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, ha a fegyverhasználattal más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz.
Természetes, hogy a pilóta nélküli légijármű tulajdonosa, jogszerű működtetője a fegyvert használóval szemben kártérítésre is jogosult.
 
Nem árt tudni azt, hogy melyik ország jogszabályait kell alkalmaznia a bírónak. Azt is indokolt figyelembe venni, hogy egy-egy bíróság előtt folyamatban lévő büntetőjogi, polgári jogi ügy kapcsán minimum 10-15 fontos körülmény figyelembevételével dönt a bíró, akár többtíz, többszáz oldalnyi perirat alapján. Sőt, az sem elhanyagolható szempont, hogy egy iratkötegből milyen adatokat és milyen összefüggésben vesz át és jelenít meg a média.

https://ripost.hu/cikk-lel-heted-a-dront-ha-az-a-hazad-fole-repul
A https://ripost.hu fenti kapcsolati útvonalon elérhető, olvasható cikkéhez társítottan nem árt tudni azt sem, hogy egy-egy hír akár fake is lehet. A cikkhez társított fotó mindenesetre egy kevésbé jólsikerült montázsnak tűnik. Ezek miatt célszerű lenne az hírt egy képzeletbeli (magyarországi) jogesetnek tekinteni.

 
Mire számíthat egy képzelt esetben az, aki Magyarországon, a háza fölé repülő pilóta nélküli légijárműre fegyverrel lövést ad le, illetve a drónt eltalálja?
 
A drón pilótája által indított kártérítési per kapcsán, azzal párhuzamosan, sőt, valószínűleg előtte vizsgálnák azt, hogy az illető jogszerűen tartja a fegyvert. Ha a drónra lövést leadó személynek nincs engedélye a fegyver-, lőszertartásra, akkor a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 225. § szerinti lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, alapesetben. Emellett felel a jogszerűtlenül okozott kárért. Ha adott esetben a fegyverhasználattal, a leadott lövéssel (ún. átlövés, ún. gurulat, a drón, illetve annak lehulló darabjai, alkotó elemei) az illető más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, akkor vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat. (Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés - Btk. 165. §) 
Ha a lövést leadó a célzott lövést a pilótára adja le, vagy ilyennel fenyegeti a pilóta nélküli légijármű működtetőjét, akkor végső esetben akár a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) is szóba kerülhet. Bár azt meg kell vallani, hogy ennek a bűncselekménynek a megállapítása pilóta nélküli légijármű esetében még nem ismert a magyar büntetőjogban.
 
A képzelt eset kapcsán fontos lenne tisztázni azt, hogy a pilóta nélküli légijármű pilótája megszegte-e a légiközlekedés szabályait. Az eset kapcsán erre vonatkozó adatot nem tartalmaz a cikk. Ezért a Btk. 233. § szerinti, alapesetben három év szabadságvesztéssel büntetendő, ún. vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének bűntette, mint bűncselekmény szóba sem kerülhet.
 
A Btk. 368. § rendelkezik az ún. Önbíráskodásról. E törvényi rendelkezés alapján az, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A képzelt eset kapcsán a drón pilótája akkor felelhetne ilyen bűncselekmény elkövetéséért, ha a pilóta nélküli légijármű megsemmisülése, működőképtelensége miatt őt ért kárt erőszakkal, fenyegetéssel akarná megtéríteni, nem pedig bírósági úton, polgári perben. A drónt lelövő személy, magával a pilóta nélküli légijármű lelövésével önbíráskodást nem valósíthat meg, hiszen személyiségi jogát akarja érvényesíteni azzal, hogy működésképtelenné teszi a drónt. Más szóval az ő esetében jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek nem akar érvényt szerezni a lövés(ek) leadásával.
 
Ami képzelt esetben a drónpilótának esetlegesen felróható lehet, az az alacsony műveleti magasság lakott terület felett. Ez hozzájárulhat a magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog megsértéséhez. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a fegyverhasználat helyett a jogszerű érdekérvényesítés. Egyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóságnál, vagy bíróságánál eljárást kezdeményezhet az illető. Másrészt feljelentést is tehet, hiszen bizonyos körülmények esetén a Btk. 222. S szerinti, ún. Zaklatás vétsége megvalósulhat, de ehhez az kell, hogy a bíróság megállapítsa azt, hogy a pilóta abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja a drónt használva. 
Emellett szóba kerülhet a Btk. 219. § szerinti Személyes adattal visszaélés is. Ebben az esetben a bíróságnak azt kell megállapítania jogerős ítéletben, hogy a drón pilótája a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja. 
Mindkét esetben arról van szó, hogy pilóta nélküli légijárművet használt az elkövető a személyiségi jog megsértéséhez.
 

DOE jogsegély program

Tisztelettel szeretném kérni azokat akik a cikk hatására úgy gondolják hogy rálőhetnek egy pilóta nélküli légijárműre, A JÓZAN ÉSZ NEVÉBEN, ne tegyék! Egy irányíthatatlan légijármű sokkal nagyobb kockázatot jelent mint mint amekkora esetleges jog sérelmet lehet az eszközzel okozni.
Sajnálatos, hogy ma Magyarországon egy ilyen szalag cím megjelenhet.
Nyomatékosan kérek mindenkit hogy a ne veszélyeztesse az UAV eszközök működését. Lehet hogy éppen kutató mentő vagy hatósági feladatokat látnak el. Ha valaki úgy érzi hogy jogsérelem érte forduljon a hatóságokhoz.

Pál Károly
DOE elnök

Küldetésünk

A DOE küldetése

A biztonságos pilóta nélküli repüléshez szükséges műszaki-technikai, vezetési-irányítási és repülésbiztonsági tudásbázis rendszerezése és tagjai közötti megosztása; a normatív és etikai szabályrendszerek megteremtése, illetve azok kialakításában való közreműködés; az ágazat szereplői közötti egyeztetés, koordináció; a jogalkotókkal és hatóságokkal történő együttműködés.

 
 

Facebook