DRONE FOROM 2024 konferencia és kiállítás Győri Szent István Egyetemen a 2024-es EU-s elnökségből inspirálva
A Győri Szent István Egyetem 2024. november 14-én „Drone Forum”-ot rendezett, amelyen nemzetközi és magyar előadók érintettek aktuális kérdéseket a drónozás szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos biztonsági kérdésekről.
Az egyik legérdekesebb előadás keretében a JEDA képviselője (JEDA/ Asociacija Dronea, Lithuania – Vidmantas Kairys) ismertette a nemrég végzett felmérésének eredményét, amelyben a felhasználókat a szabályozással kapcsolatban kérdezték, hogy milyen javaslataik vannak az uniós szabályokkal kapcsolatban. Másik témájában az előadó ismertette, hogy a tagállamok hatóságainál mindössze négy-öt fő foglalkozik valamelyest az UAS szabályozási kérdésekkel, vagy legalábbis járatos a pilóta nélkül légi járművek területén, ami a szabályozottság megalapozottságát kérdőjelezi meg. Az előadásból kitűnően az EU szintű harmonizáció jelenleg csak a U-space témakörét érinti.
A következő előadó Jakub Karas (Unmanned Aerial Alliance Czech Republic) Csehország UAS regisztrációját ismertette, amely számok az ország méretét és lakosságának számát figyelembe véve, igen nagy eltérést mutatnak Magyarországgal szemben. Dr. Eduardo García González 8Spanyol CANSO Civil Air Navigation Services Organisation) az előadásában (online) a légi szabályozás elmúlt 20 évét tekintette át. Simor Gabriella arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 2025-26-ban különféle pályázatok jelennek meg a drónozás témakörében, amelyekre lehet jelentkezni, ezért ezeket érdemes figyelemmel kísérni.
Ezt követően a Korea Testing Laboratory (KTL) képviseletében Ryan Kang előadását hallhattuk a koreai drónipar fejlesztéséről és teszteléséről. A Kihívások a globális versenyképességre való törekvésben című előadásából megtudhattuk, hogy a szervezetük 1966 óta foglalkozik teszteléssel és certifikálással különböző eszközök tekintetében, amelybe már az UAS-ok is beletartoznak. 2032-re mintegy kétezer milliárd dollár fejlesztést terveznek, amelyből jelenleg az UAS fejlesztések és ezek teszteléséhez 1,3 milliárd dollárt költöttek a kormányzati oldalon. Mint ismeretes, Korea élen jár a drónsport támogatásában. Csak megjegyzem, hogy a nemzetközi drónversenyek többségén koreai, 15-16 év körüli fiatalok kerülnek dobogóra. A KTL jelenleg a 25-150, továbbá 3750 kg-ig terjedő UAS-ok tesztelésére 25 millió dolláros tesztkörnyezetet alakított ki, ideértve a nagyobb méretű VTOL eszközök tesztelését is.
Dr. Szauer Balázs a Cloudia Zrt-től, akit egyébként a Magyarországi Drón Koalíció jogi munkacsoportjának vezetőjeként ismertünk meg, a GDPR-t helyezte előtérbe azzal, hogy az eszközök túl könnyen sérthetik meg a személyiségi adatbiztonságot. Arról számolt be, hogy készül egy magatartási kódex, amelyet EU szintű szabályozás alapját képezheti. Az előadó elmondása szerint a szervezeti felépítésük egyébként egyesületre hasonlít elnökséggel, munkacsoportokkal, felügyelő bizottsággal és a csatlakozott tagok az etikai kódexet nemcsak kötelezően magukra érvényesítik a betartását, hanem auditálják is a tagokat a megfelelő adatkezelés érdekében. Dr. Sándor Zsolt előadása a drónversenyek oldaláról közelítette meg az oktatási kérdéseket, amit egyébként támogatandónak tartunk, hiszen a gyerekek játékos oldalról ismerhetik meg a technológiát és szakosodhatnak érdeklődési körüknek megfelelően a későbbiekben úgy, hogy játszva tanulják meg az UAS-ok működését.
A fórum kerekasztalán a drón detektálás és elhárítás volt a téma. Molnár Zsolt Rotors&Cams) ismertette a detektálás és elhárítás szükségességét, illetve veszélyeit. Tóth Béla a hazai Artos képviselője a német gyártmányú drón detektáló rendszer képességeiről adott információkat. Ezeknek a detektáló eszközöknek sokrétűsége elengedhetetlen a megfelelő működéshez, a rendszereknek jelenleg 40-50 kilométeres hatótávolságot kell biztosítani. Egy hatékony rendszer szerves része a spektrum analizálás és az optikai érzékelő a radar mellett. Az előadó szerint a detektáló eszközöket hálózatban érdemes üzemeltetni a megfelelő lefedettség és hatékonyság érdekében.
Végül szó esett a sok éve fejlesztés alatt álló UTM rendszerről, amely az elmúlt jó néhány év alatt gyakorlatilag helyben topog (bár vannak tagállamok, ahol már kialakításra került, pl. Ausztria, amely a jelenlegi rendszerét már Unnamed Trafic Managment-nek tekinti). A UTM a U-Space elődje lenne, ez utóbbi szabályozás szöveg formájában már megjelent, de számos elképzelést még nem tudtak megvalósítani.
Nagy öröm volt számomra, hogy a programon kívül a Győri Egyetem rádiófrekvenciás laborját is megtekinthettem. Ebben a laborban nemcsak egyetemi kísérletek folynak, hanem különböző elektronikai berendezések minősítését és certifikálását is üzleti alapon hajtják végre. A labor felszereltsége és a szakértelem lenyűgöző volt.
Azt külön szeretném kiemelni, hogy a sok éves konferencián való részvétel számos régi ismerőssel zajlott és kivételesen az egyesületünk munkássága is dicséretet kapott, ami újabb lendületet adott a további munkánkhoz. Egyik társunk a regisztrációs leírásainkat emelte ki. Számára nagyon hasznosak voltak a leírások a regisztrációs dokumentumok elérésében. Más résztvevőkkel a várható szabályozásról beszélgettünk, mivel ez az a terület, ahol leginkább változások várhatók.
Sipos Márió
