Szeptember 20-án zajlott a Hungarocontrol IV. Drón Summit és Expo
A rendhagyónak mondható konferenciáról írok néhány sort, amely az előző években is
érdekes előadásokkal és adatokkal ismertette meg a közönséget. Kicsit eltérően, most konferencia helyett Summit elnevezéssel, amit valóban szakmai csúcstalálkozónak tekinthetünk.
Idén a Bálna adott helyszínt az eseménynek, ami kellően tágas a sok meghívott vendégnek.
A megnyitó – köszöntőt néhány szervezet delegáltja tartotta, Technológiai és Ipari Minisztérium részéről a miniszterhelyettes és a KTI – Neumann János nonprofit közhasznú Kft. Ügyvezetője.
Plenáris előadásokon, főleg a UTM témával foglakozó külföldi vendégek által ismertetett tesztek és megoldásra váró kérdések, felvetések hangzottak el, amelyekből érdemes kiemelni párat.
-Toby Potter, Head of Business Development, OneSky Systems Inc. ismertette az adattudomány és az elemzés jelentőségét a UTM-ben. Szingapúri, tehát tesztkörnyezetnek alig nevezhető lakott területeken (bemutatott diákon is feltüntetve), gyakorlatilag élesben vizsgálják a drón műveleteket. A megismert adatokból igyekeznek távolabbi jövőképet alkotni, miközben működő rendszereket kötnek össze az adatok feldolgozásához.
Az előrehaladott munkásság egyik jó példája, de a záró ábrából is kiderül, hogy analitikával igyekeznek gyorsítani a még nyitott kérdésekre kapható válaszokat, VLOS-BVLOS humán és az autonóm vezérléssel kapcsolatos műveletekben.
-Jan-Eric Putze, CEO, Droniq UTM solutions. Az üzleti befektetéssel szolgáltatásként ismertetett UTM tesztjeiről számolt be, Hamburg városában végrehajtott műveletekkel.
Kiemelte, hogy nagy figyelmet kell fordítani a légtérben mozgó járművekre, ám a kikötővárosra való tekintettel a hajókat, mint nagy kiterjedésű mozgó objektumok, éppen úgy szükséges valós időben detektálni. Álláspontja szerint a Gartner féle Hype ciklus felfelé vezető hullámán helyezkedik el a drón technológia.
-Dr. Arnold Iván, Hungarocontrol, Urban Air Mobility előadása jóslatszerű és felgyorsuló urbanizálódást vetített előre. Az elméleti tervszámok kissé változtak a korábbiakhoz képest:
UAM – EU Policy – várakozások 2030-ra: 340 millió városlakó az iparág 90.000 új munkahelyet és a piac 31%-át az EU adja, amelynek becsült forgalma 4,2milliárd €.
Biztonságosabb, gyorsabb közlekedés, 70% hatékonyságjavulás a vészhelyzeti műveletekben, tisztább környezet az elektromos hajtás esetében nincs helyi CO2 kibocsátás.
Az előadásban említve a városi légtér számos nyitott kérdése, légtér jogi státusza, magánszféra.
Leginkább bizonytalan a tér hatékony felosztása, amely lehet függőleges rétegek, mostanihoz hasonló zónák, konkrét folyosók vagy teljes keverék, de ezekből kiindulva, biztosan hosszas utat járunk be egy hatékony, ám jelenleg sci-fi szerű U-Space rendszerig.
Második kiemelt téma az oktatás – tudatosítás, amelynek fontosságát hangsúlyozták és amely nem mindenki szerint halad egyformán jó úton. Mint ismeretes az EASA már 2022.02 bejelentésével előirányozta a távpilóták gyakorlati vizsgáját, ám ebben nem történ még konkrét előrelépés. Találgathatunk, hogy a széleskörű ismertekkel és gyakorlattal rendelkező társaink közös munkája alapján felállított, vagy újabb jogszabályban leírt, részben haszontalan tudást kell majd az ilyen vizsgára elsajátítani azoknak, akik komolyan szeretnének foglalkozni a jövőben a technológiával.
Nem meglepően, de szerintem jelentős késéssel, megjelentek az előadásokban a „vertiportok” (heliporthoz hasonlóan a függőleges fel és leszálláshoz szükséges állomások).
Mivel több országban aktív gyakorlat a drónos szállítás az új fajta infrastruktúrák elterjedésére számíthatunk, ez is a forgalom átalakulásának része és ésszerű megoldás a jövőre tekintve.
Egyértelműen olyan jogszabályi változások és infrastruktúrák szükségesek, amelyek kivétel nélkül alkalmazhatók a légtér összes szereplőjére. Ebben a feladatban a fejlesztők, gyártók is alárendeltek a légi közlekedés, mostanra avultnak tekinthető rendszerében, de megismerhettünk olyan törekvéseket, amelyek igyekeznek ezeket a gátakat leküzdeni.
Sipos Márió
DOE
