A drónos közösségi oldalakon nagy viták folynak arról, hogy melyik biztosítónál érdemes megkötni a kötelező légijármű felelősségbiztosítást. A téma iránt érdeklődők rendszerint közreadják azokat a linkeket, amelyeken olcsó külföldi biztosításokat lehet kötni. Érdemes-e a világhálón körülnézni, vagy maradjunk a házunk táján és kössünk magyar biztosítást. Ezt a kérdéskört jogi szempontból jártuk körbe és adjuk közre tapasztalatainkat. Összefoglaljuk, hogy a közkedvelt és drónos körökben népszerűsített biztosítások miért nem felelnek meg a jelenleg hatályos magyar jogszabályoknak.
Jogszabályi kötelezettségek
Azt minden drónos tudja, hogy a pilóta nélküli légijármű üzembentartója felel a minden olyan személyi és vagyoni kárért, amelyet drónja okoz harmadik személynek. Az EASA előírja, hogy 20 kilónál nagyobb tömegű drónra kötelező a felelősségbiztosítás kötése, míg az ennél kisebb tömegű drónok biztosítási kötelezettségének előírását a tagállamokra bízta. Az EASA előírásait átvette az EU 785/2004/EK rendelete, amelynek 2. cikke kiveszi a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelmények teljesítése alól a 20 kg alatti légijármű-modelleket.
A hazai szabályozás a kötelező felelősségbiztosítást a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 39/2001. (III.5.) Korm.rendeletben írta elő. A rendelkezések szerint a 250 g feletti drónokra kötelező a légijármű felelősségbiztosítás kötése. Ez egyben azt is jelenti, hogy például a szabadidős tevékenységhez használt DJI Mini drónokra nem kötelező biztosítást kötni. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az üzembentartó a kötelező előírás hiánya ellenére, saját anyagi biztonsága érdekében felelősségbiztosítást kössön. Amennyiben az üzembentartó a 250 g alatti drónjával gazdasági tevékenységet végez, a kötelező légijármű felelősségbiztosítás már nem választható, hanem kötelező.
A 250 g és 4 kg közötti szabadidős (vagy hobby) drónokra eseményenként 3 M Ft, évente 6 M Ft fedezetet kell biztosítani. Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy káresemény esetén a biztosító a károkozásért felelős egy baleset esetén legfeljebb 3 M Ft kártérítési összegig mentesíti az üzembentartót a kárkifizetési kötelezettsége alól (ide nem értve az önrészt, amely általában minden biztosítónál alacsony összegű.) A biztosító egy évben legfeljebb 6 M Ft összeget fizet a károkozó üzembentartó helyett. A 3 M Ft feletti egyszeri kárt 3 M Ft feletti részét, illetve az egy évben 6 M Ft-ot meghaladó éves kár limit feletti részét a károkozónak kell megtéríteni, arra már a biztosító nem nyújt fedezetet. A 4 kg feletti tömegű drónoknál ezen a fedezeti limiteknek 5 és 10 millió Ft összeget kell elérniük.
Az idézett kormányrendelet előírja, hogy a biztosító fedezetigazolásának (nálunk legtöbbször kötvény)
– tartalmaznia kell a légijármű típusát és
– azonosítóját.
A több járműre (flottára) kötött biztosítás esetén a flottában lévő légijárművek számával arányos biztosítási fedezeti összeghatárt kell megállapítani. Ezen rendelkezéseknek a külföldi biztosításokkal való összehasonlításakor van jelentősége.
A hazai biztosítások
A hazai biztosítók közül a Generali (a DOE biztosítás partnere) az Allianz és a Groupama kínál pilóta nélküli légijárművekre kötelező légijármű felelősségbiztosítást 5 súlykategóriában
1-500 g;
501-4000 g;
4 001 -19 999 g;
20 000 – 75 000 g
egy-egy biztosító a súlycsoportok között összevont kategóriát alkalmaz)
A biztosítások eltérő összegen vásárolhatók a szabadidős és a gazdasági célú felhasználók számára. Az árak a gépek tömegének növekedésével emelkednek és legtöbb súlykategóriában a hazai felhasználáson túli (kizárólag EU-s) használat esetén plusz díjat alkalmaz.
A külföldi biztosítások
A drónos közösségi oldalakon gyakran feltűnő külföldi biztosítók kedvező árát éppen azzal indokolják, hogy elég az üzembentartóra kötni a biztosítást és az kiterjed annak valamennyi légijárművére. Az árak a magyarországinál olcsóbbak, a fedezet pedig magasabb. Látszólag jól van ez így, azonban ha jobban megnézzük, az általuk automatikusan kiállított kötvények a magyar rendelkezéseknek nem felelnek meg. A kötvények / fedezetigazolás a drón azonosítószámát nem tartalmazzák, és a drónok számával arányos fedezet követelményeinek sem felelnek meg.
Az online felületen kínált külföldi légijármű felelősségbiztosítások rendkívül könnyen köthetők, weboldalaik magyar nyelven érhetők el. Sajnos ezen kívül más magyar nyelvű szolgáltatást nem nyújtanak, a telefonos ügyfélszolgálatuk német vagy angol nyelvű. Ezek a weboldalak egyértelműen biztosításközvetítői oldalak és nem a biztosítók weboldalai, így az is csak részletes tanulmányozást követően válik nyilvánvalóvá, hogy melyik közvetítői weboldal mögött melyik biztosító nyújt fedezetet. Pedig a kárrendezést általában a biztosítók végzik, hozzájuk kell megküldeni az előre megadott formanyomtatványokon a nyilatkozatokat, dokumentumokat.
A károsult azonban nem vár egy külföldi, beláthatatlan káreljárás eredményére, kára esetén beperli az üzembentartót és nem lesz tekintettel az ügyintézésre, amelynek szabályait sem ismeri.
A magyar biztosítási fedezet esetén elég a károsultat a biztosító felé irányítani, a biztosító rendezi a kárt. Amennyiben pedig mégis perre kerül sor, a magyar biztosítók minden olyan perbe beavatkoznak a biztosítottak pernyertességének érdekében, amelyeknél per elvesztése számukra fizetési kötelezettséggel járna. Ez főleg akkor nagy segítség, ha a kár meghaladja a biztosítási fedezet felső limitjét, mert akkor a biztosító nemcsak a saját fizetési kötelezettsége alóli, hanem a biztosítottnak a limit feletti kárának mentesítése érdekében is eljár.
Összefoglalóan
a magyar biztosítás
előnyei:
– áttekinthető és érthető szerződési feltételek,
– a fedezetet a magyar jogszabály által előírt módon légijárművenként biztosítják;
– a kötvény vagy a fedezetigazolás magyar jogszabály által előírt módon tartalmazza a légijármű lajstromszámát, vagy egyedi azonosítójelét;
– több jármű esetén arányos fedezetet biztosít;
– gépcsere vagy érdekmúlás esetén díjat visszatérít, vagy az új légijárműre átírja a kötvényt,
– áttekinthető a kárrendezési eljárás,
– magyar nyelvű az ügyfélszolgálat
– vitás kérdésekre hazai jog alkalmazására kerül sor,
– DOE biztosítás esetén az egyesület szakmai támogatást nyújt a kötésben, a kárrendezésben és a lejárat nyomon követésében,
– szabadidős felhasználás esetén a tagdíjfizető egyesületi tagoknak 4 kg tömegig egy drónra a biztosítás díját a DOE fizeti,
– gazdasági felhasználás esetén a tagdíjfizető egyesületi tagoknak a listaárból 30-40%-os kedvezményt biztosítunk drónok számától függően;
– a felelősségbiztosító egy esetleges per esetén a perbe a károkozó drónos pernyertessége esetén a perbe beavatkozóként lép fel,
– többnyire jogvédelmi biztosítást is ad a felelősségbiztosításhoz,
– hazai felügyeleti hatóságok,
hátránya:
– a viszonylag magas ár
– jogszabálynak megfelelő, de alacsony fedezeti limit
A külföldi biztosítás
előnyei:
– gyors, egyszerű online szerződéskötés,
– alacsony ár, magas fedezet,
– magyar nyelvű kötvény,
– fogyasztókra hazai jog és hazai felügyeleti hatóság,
hátrányai:
– bonyolult és nehezen áttekinthető szerződési feltételek,
– magyar nyelvű ügyfélszolgálat, vagy call center hiánya,
– a kötvény vagy a fedezetigazolás kizárólag üzembentartóra vonatkozik, drónra egyedileg nem vonatkoztatható,
– a kötvény vagy a fedezetigazolás magyar jogszabály által előírt módon NEM tartalmazza a légijármű lajstromszámát, vagy egyedi azonosítójelét,
– a magyar jogszabályok által megkívánt arányos fedezet nem mutatható ki,
– ismeretlen kárrendezési eljárás,
– a magyar nyelvű jogérvényesítés és hazai jog csak a fogyasztók számára elérhető (a gazdasági célú felhasználókra ez nem vonatkozik)
